SZOFT: új szabadúszó egyesület a nyelvi piacon

Múlt pénteken Limóztunk a BME Tolmács- és Fordítóképző Központjának hallgatóival. Mielőtt azt hinnétek, hogy egy fehér limuzinban pezsgőzve jártuk körbe a ligetet a tanév végét ünnepelve, eláruljuk, hogy a Limó nem más, mint a ‘Language Industry Monopoly’, a nyelvi szolgáltatások piacának első saját szerepjátéka.

A játék kifejezi egyik központi üzenetünket, hogy a nyelvi szolgáltatások piacát egyetlen, sokszereplős rendszerként érdemes felfogni. Szabadúszó fordítóként és tolmácsként, fordítóirodában dolgozó projektmenedzserként, ügyvezetőként, sales-esként, dtp-sként vagy nyelvi mérnökként mind-mind ugyanabban a játékban veszünk részt, és mindannyiunknak jót tesz, ha néha belebújunk a másik szerepébe, hogy jobban megérthessük őt.

Örömmel tudatjuk veletek, hogy új szereplőként most mi is pályára lépünk.

foto_interju_fordit_hu.jpg

Bálint András: Nagyon rejtélyes a felvezetés. Talán arra céloztok, amiről a napokban hallottam? Úgy hírlik, nagy dolgok történnek éppen a hazai szabadúszó fordítói és tolmácskörökben: viták az MFTE-ben, szakítás, új egyesület – mi igaz mindebből?

Beták Patrícia: Szerintem annyi mindenképpen igaz, hogy megérett az idő a változásra. A magyar fordítói és tolmácsszakmán belül megjelent egy új generáció, amely nem feltétlenül osztja az előző generációk értékeit, és az érdekeit is egészen másképp látja, másképp is akarja képviselni. Az érdekképviseletről, a stílusról, a kommunikációról eddig is voltak viták az MFTE-n belül, de inkább búvópatakként – nem jutottak felszínre. Azt gondoljuk, megérett az idő arra, hogy kimondjuk azokat a dolgokat, amiket mi másként gondolunk, és nyíltan lefolytassuk azokat a beszélgetéseket, amelyek eddig sajnos elmaradtak.

Bálint András: Mit értetek más értékeken, illetve eltérő stílusú érdekképviseleten?

Wagner Veronika: Úgy tűnik, hogy a szakmai közélet legalább két évtizeden át hallgatott. A szakmai szereplők között látható és láthatatlan konfliktusok dúltak, ezek határozták meg a szakmai életet és az általános hangulatot. Az MFE és az MFTE, vagyis a fordítóirodák és a szabadúszó nyelvi szakemberek egyesületeinek kapcsolatát kölcsönös bizalmatlanság, minimális párbeszéd és kevés valódi együttműködés jellemezte. A Proford három évvel ezelőtti megjelenése jelentős változást hozott, szerintünk részben generációs, részben értékalapon. A Proford nyitott a szakma többi szereplője, így a szabadúszó fordítók felé is. Azt gondoltuk, hogy ez a nyitás mélyreható változásokat hozhat a szakma egészében. Most, néhány év elmúltával úgy látjuk, a valódi nyitáshoz a szabadúszók oldalán is tiszta lappal kell indulnunk.

Beták Patrícia: Tökéletesen egyetértek. Túl kell lépnünk a bizalmatlanság légkörén, el kell engednünk az évtizedes sérelmeket, és keresnünk kell a kooperáció lehetőségét. Pontosan ebben a szellemben ajánlottuk fel társadalmi munkánkat az MFTE elnökségének, és lehetőséget is kaptunk az egyeztetésre. A megbeszélések alapján azonban a jelenlegi MFTE-ben nem látunk teret ötleteink megvalósítására, ezért úgy döntöttünk, hogy más keretek között folytatjuk a munkát. Azt gondoljuk, a szakmának jót tesz majd egy friss erőt, új értékeket képviselő új egyesület, amely a mai viszonyokat és az egységes nyelvi piacot veszi alapul.

Ami pedig a stílust illeti: szerintünk egyenes, nyílt, asszertív és barátságos kommunikációra van szükség – nem a valós problémák elkenésére és a dialógus elkerülésére. Csak akkor számíthatunk a külvilág megbecsülésére és elismerésére, ha a saját házunk táján szigorúan rendet tartunk, ez az előfeltétele annak, hogy hatékonyan tudjuk képviselni szakmai érdekeinket a piacon.

B.A.: Ennyire rosszul mennek most a dolgok?

W.V.: A helyzet az, hogy néhány véleményvezér határozza meg a közhangulatot, a fordítók és tolmácsok többsége pedig alapvetően hallgat. Nagyon erős a panaszkultúra, a kifelé mutogatás, ezzel szemben sokszor hiányzik a világos, élhető és pozitív alternatívák megfogalmazása. Szerencsére azért van néhány előremutató kezdeményezés, szeretnénk kiemelni a Bugár-Buday Orsi és Fáy Tamás által létrehozott Minden, ami fordítás és tolmácsolás Facebook-csoportot, és a szintén Orsi és Holländer Dani nevéhez fűződő Nyitott elmék - nyitott tolmácsok közösséget.

B.P.: Igen. Ráaadásul a nagy tapasztalattal és múlttal rendelkező szakemberek egyértelmű érdeke a piaci status quo megőrzése. Nehéz labdába rúgni mellettük, pedig a fiataloknak is megvannak a saját értékeik és erősségeik, amelyek nagyon is relevánsak ebben a gyorsan változó iparágban. Ha csak arra gondolunk, hogy milyen gyorsan és nyitottan tudunk reagálni egyes változásokra, és milyen rugalmasan alkalmazkodunk új dolgokhoz. Kreativitás, a közös gondolkodás kultúrája, lelkesedés, tenni akarás, tanulni vágyás, szakmai alázat, és még sorolhatnánk.

B.A.: Izgalmasan hangzik. És ilyen lesz az új egyesület? Miben lesz más, mint az MFTE?

W.V.: Pontosan ilyen lesz. Ezt a nevet figyeljétek: sz<3ft, vagyis Szabadúszó Fordítók Tolmácsok Egyesülete. (Mint látjátok, az írásmódot kicsit megbolondítottuk, hogy benne legyen a szívünk.)

Kérdésedre válaszolva, azt reméljük, hogy a sz<3ft alapjaiban más lesz, mint az MFTE. Az MFTE tiszteletre méltó egyesület, 27 éve alakult, az akkori szakmai és piaci viszonyokra próbált (és próbál ma is) választ adni. Csakhogy közben eltelt két évtized, és minden megváltozott.

A sz<3ft a huszonegyedik század gyermeke. Túl fogunk lépni a régi konfliktusokon és pozitív, előremutató ötletekkel nyitunk a szabadúszó fordítók és tolmácsok, és a teljes szakma irányába. Hadd mondjak egy nagyon konkrét példát. Az MFTE-ben gyakran hallottam, hogy a fordítóirodák és a szabadúszó fordítók két külön szakma képviselői. Az én tízéves szakmai múltam alapvetően úgy alakult, hogy hosszú időt töltöttem mindkét oldalon. Elég hosszút ahhoz, hogy pontosan megértsem: egyetlen fordítószakma van. A fordítóirodákban is gyakran szakfordítói diplomával rendelkező kiváló szakemberek ülnek, sokéves szakmai tapasztalattal. A mesterségesen keltett ellentétek, a „fordíttatóirodák” emlegetése nem vezetnek sehova. Együtt dolgozunk, együtt vagyunk ebben a játékban, és szerintünk azért fontos ezt kiemelni, mert ebben a felállásban rengeteget tanulhatunk egymástól.

B.P.: A sz<3ft túl fog lépni azokon az ellentéteken, amelyek az egyes generációk képviselői, az irodák és szabadúszók, a keresleti és a kínálati oldal, a diplomás és nem diplomás tolmácsok/fordítók, a magyar és nem magyar anyanyelvű nyelvi szakemberek között feszülnek.

Ezenkívül képzőintézményi hátteremből adódóan nekem nagyon fontosak az egyetemi hallgatók és a pályakezdő szakemberek. Nagyon nem szeretném, ha a hallgatóknak abban az ellenségeskedő diskurzusban kellene megkezdeniük a szakmai életüket, amely ma a szabadúszó fordítói és tolmácstársadalmat, illetve annak jelenlegi hangadóit jellemzi. Tudjuk, hogy sok kiváló szakember hallgat, mert nem tud azonosulni azzal a tematikával és hangvétellel, ami ma sok szakmai fórumon megjelenik – tudjuk, mert eddig mi magunk is így hallgattunk. Szeretnénk őket, a csendes többséget is megszólítani és bevonni a szakmai dialógusba: egy konstruktívabb, barátságosabb, nyitottabb, és sokkal inkább a szakmai kérdésekről szóló párbeszédbe.  

B.A.: Nem féltek attól, hogy az új egyesület megalapításával csak tovább erősítitek a szakma megosztottságát?

B.P.: Félni semmiképpen nem félünk, az nagyon rossz kiindulópont lenne valami új létrehozásához. Megosztani a szakmát? Pont az ellenkezőjére törekszünk. Ez adja a sz<3ft szellemiségét. A sz<3ft elsősorban releváns, kortárs, előremutató és pozitív akar lenni: közvetlen, kézzelfogható szakmai és üzleti hasznot fog hozni a tagjainak. A szakmát jelenleg nem a megosztottság, hanem a passzivitás, a sodródás és az izoláció fenyegeti.

A helyzet az, hogy a több ezer magyar fordító és tolmács közül kb. 130–140 tagja a jelenlegi egyetlen létező szakmai egyesületnek. A szakmai konferenciákon évek óta ugyanazokat az arcokat látjuk, évek óta ugyanazokat a problémákat ismételgetjük, és nem kerülünk közelebb a megoldáshoz…

W.V.: Nem, nem félünk, mert a sz<3ft minden irányba nyitni fog. A szakmánk szereplői sokfélék: a már felsorolt „játékosokon” kívül például az egyetemek oktatói, hallgatói és a szoftverfejlesztők is közénk tartoznak, ugyanahhoz a munkafolyamathoz teszik hozzá a saját tudásukat. A sz<3ft a különbségek helyett azt keresi, ami közös, megosztható és mindenki számára hasznos.

B.P.: Ráadásul nekem szemet szúrt, hogy gyakran épp a legsikeresebb, legtehetségesebb szakemberek nem kérnek az egyesületi életből, mert nem érzik megszólítva magukat. Nekik is szeretnénk megmutatni, hogy van miért csatlakozni hozzánk!

B.A.: Meséljetek a terveitekről! Mikor bont zászlót az új egyesület, és mire számíthatunk tőletek rövid- és középtávon?

W.V.: A sz<3ft olyan egyesület lesz, amely nem a múltra, de még csak nem is kizárólag a jelenre koncentrál. Azt tartjuk az egyesület stratégiai feladatának, hogy segítsük és formáljuk a szakmát a fordítók/tolmácsok és a megrendelők következő generációi számára. Vagyis nem arról beszélünk, hogy „régen minden jobb volt”, hanem előre tekintünk. A mi fókuszunk a fordítói és tolmácsszakma következő három-öt-tíz éve. Ennek a feladatnak rendeljük alá konkrét terveinket.

B.P.: Igen, és több dologgal is szeretnénk vonzóvá tenni az egyesületet a szabadúszók számára. Alapvetés, hogy az egyesületi tagság konkrét szakmai és üzleti haszonnal járjon a tagoknak. De mi ennél messzebbre tekintünk. Feladatunknak tartjuk szakmánk értékeinek hangsúlyozását és presztízsének növelését, szakmai érdekeink hangsúlyosabb képviseletét, a pályakezdők segítését, és a fordítók és tolmácsok társadalmi felelősségre való érzékenyítését. Olyan közösséget szeretnénk építeni, amelyben teret kapnak a tagok ötletei és kezdeményezései, hogy folyamatosan tanulhassunk egymástól.

B.A.: Ez elég meggyőzően hangzik! Már csak egy kérdésem maradt: hol lehet veletek találkozni legközelebb?

W.V.: Tudjuk, hogy a nyár a pihenésé. Mégis szeretnénk lehetőséget teremteni a közös gondolkodás megkezdésére. Szeretettel várjuk az érdeklődőket minden nyári hónap 17-én, elsőként rögtön június 17-én (péntek) 17:00 órától, a Gólyában (Bókay János utca 34., Budapest, 1083). További részletek a tegnap startolt Facebook-oldalunkon: https://www.facebook.com/szabaduszoforditoktolmacsok/

Lájkolni ér!

Wagner Veronika

Végzettségek

  • 2002 ELTE ÁJK jogász
  • 2007 ELTE BTK angol szakos bölcsész
  • 2008 ELTE BTK angol szakos nyelvtanár

Szakmai tapasztalat

  • 2006 óta foglalkozik jogi szakfordítással. Dolgozott szabadúszóként, majd az espell belső fordítójaként. 6 éven keresztül az espell vendormenedzsereként ismerte meg a szakma megrendelői oldalát. Idén januárban visszatért a szabadúszók világába.

Munkanyelvek: angol, német

Beták Patrícia

Végzettségek

  • 2012 – (folyamatban) PHD, ELTE-BTK, francia szak
  • 2007 BME-TFK, Université de Strasbourg, konferenciatolmács
  • 2006 BME-TFK, Marc Bloch Egyetem (Strasbourg) / Gazdaság- és társadalomtudományi szakfordító- és tolmács 
  • 2005 ELTE-BTK Francia nyelv és irodalom szak, nyelvtanár és bölcsész

Szakmai tapasztalat

  • 2004 óta szabadúszó fordító és tolmács. Pályafutását egy európai szociális intézményrendszereket érintő projektben kezdte, ez a terület azóta is hangsúlyosan van jelen szakmai tevékenységében. 2010 óta a BME Tolmács- és Fordítóképző Központjának oktatója, majd nappali képzésvezetője.

Munkanyelvek: francia, spanyol