Bemutatkozó interjú Egyházi Zoltán SZOFT-taggal

„A fordításnak a lehető legjobb szakmaisággal a lehető legjobb minőségben kell elkészülnie.”

2017. szeptember 15.

Gaál Berci: Hogy ismerkedtél meg a szakmával, avagy milyen út vezetett az építőmérnöktől a szakközgazdászon át a fordításig?

Egyházy Zoltán: Nos, több mint tíz éve közlekedésépítő-mérnökként a közigazgatásban dolgozva lehetőségem nyílt számos EU támogatású közlekedési projektet végigkövetnem, vezetnem. Munkám során folyamatosan bővítettem ismereteimet, és mindig igyekeztem a kihívásoknak megfelelni, a szükséges ismereteket elsajátítani. Nemcsak a mérnöki létesítmények megvalósítása, hanem azok finanszírozási háttere, lebonyolítási folyamata is érdekelt, ezért lettem szakközgazdász. Ez annyira megtetszett, hogy az EU-csatlakozás közeledtével tanáraim és főnökeim biztatására – munka mellett – folytattam tanulmányaimat a Corvinus Egyetemen, majd 2008-ra Nemzetközi Kapcsolatok szakirányú Ph.D. fokozatot szereztem. A kutatási területem a Schengeni Egyezményhez kapcsolódott, több kollégámmal együtt azt vizsgáltuk, hogyan tudjuk elősegíteni Magyarország minél szervesebb integrációját az európai közlekedési hálózatokhoz, hogyan tudjuk a határokat minél átjárhatóbbá tenni és a gazdasági-társadalmi együttműködést a környezetünkkel elmélyíteni. Nagyot változott a világ azóta...  A munkámmal kapcsolatosan rendszeresen kellett Brüsszelbe utazni, és az EU támogatású projektek előrehaladását bemutatni, egyeztetni a brüsszeli partnerekkel. Ezeken a megbeszéléseken tapasztaltam, hogy a műszaki-gazdasági együttműködésben a nyelvi sajátosságoknak milyen nagy jelentősége van.  Számos, sokszor vicces félreértés, nyelvi zavar tanúja lehettem. Gondoljunk akár csak egyszerűen olyan, a magyar nyelv számára akkor még szokatlan fogalmakra, mint a ’Projekt Fiche’, vagy a ’Terms and Conditions’, ezeket sokszor nehéz pontosan magyarra fordítani. Számos nyelvi akadály merült fel a közbeszerzéseken, a mérnöki ellenőrzéseken, a szerződések határidejeivel és számlázási rendszereivel kapcsolatban is, hiszen ezek sokszor országonként különbözőek. Ezen tárgyalások alkalmával merült fel bennem, hogy érdemes lenne a nyelvvel komolyabb, fordítói szinten foglalkozni, hiszen, ha állandó probléma a szakemberek számára a műszaki és gazdasági tartalmak pontos megfogalmazása, átadása, akkor a fordítással (is) magas szinten foglalkozó szakember biztosan sokat tud segíteni, és munkájára nagy szükség van.

G. B.: Mit vársz a fordítói munkától (remények vs. buktatók)? Milyen szakterületek érdekelnek leginkább?

E. Z.: Az előbb elmondottak alapján látszik, hogy leginkább az EU támogatású projektek világa áll hozzám legközelebb, de korábbi tapasztalataim alapján bátran vállalkozom közlekedési, építőipari, műszaki fordítási feladatokra, de akár ezek EU támogatási, finanszírozási dokumentumainak nyomon követésére, fordítására is. Természetesen minden konkrét esetben meg kell ismerni, tanulmányozni kell az adott dokumentumot és annak körülményeit, hátterét, hiszen első alkalommal egyetlen fordító sem lehet naprakész az adott témában, ezért kell felkészülni, utána kell olvasni, ami szintén új ismeretet jelent és ez engem motivál. Kezdő fordítóként elsősorban a csapatban (több fordítóval) való együttműködéstől tartok egy kicsit, mert a más-más hátterű, más nyelvi felkészültségű, más munkasebességű fordítókat összehangolni nyilván nehéz, és ez problémákat, súrlódásokat okozhat. A saját nyelvi szintemet körülbelül ismerem, de egy nehezebb, bonyolultabb szöveg esetén szívesen veszem igénybe lektorok, külső nyelvi konzulensek segítségét, úgy gondolom, ez így van rendjén, hiszen a munkának kiváló minőségűnek kell lennie, és így több szem többet lát!

G. B.: Kezdő fordítóként melyek azok a készségek, tapasztalatok, erények, amelyekkel kitűnhetsz a tömegből és versenyképes tudsz maradni a sok éves tapasztalattal rendelkező szakmabeliekkel szemben?

E. Z.: Sajátos helyzet az enyém, hiszen mérnöki, projektlebonyolító és gazdasági tapasztalatom jelentős, és természetesen eme szakmai tapasztalat megszerzése során számos nyelvi, kommunikációs nehézséget is le kellett küzdenem, de a tiszta, szabatos fordítás azért egészen más, új minőség. Ezen az új területen nagy szorgalommal, alázattal újra gyakorlatot kell szerezni, helyt kell állni. Úgy gondolom, hogy a nemzetközi projektekben szerzett több mint 10 éves projektlebonyolítói tapasztalatom átsegít a fordítással kapcsolatos kezdeti nehézségeken. Műszaki emberként otthonosan mozgom a számítástechnika világában, bátran használom a Trados fordítóprogramot is, és remélem, hogyha sikerül egy jó adatbázist építenem, akkor az nagyban meggyorsítja, és megbízható minőségűvé teszi majd az számítógéppel segített munkámat.

G. B.: Említetted, hogy jelenleg intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésével foglalkozol. Manapság, amikor az önvezető autók világa már nem is tűnik olyan távolinak, mit gondolsz az egyre automatizáltabb fordítás jövőjéről? Megalapozottak azok a félelmek, hogy idővel gépek fogják ellátni a szakfordítási feladatok zömét, vagy sosem fogják tudni helyettesíteni az emberi fordítást?

E. Z.: Erre nehéz válaszolni. Én úgy látom, hogy a vezetéstámogató technikai rendszerek (kamera, radar, szenzorok, elektronika) villámgyorsan terjednek a járművekben. Ezek már szinte a mindennapjaink részei, és nagyban megkönnyítik a járművezetők dolgát, azonban a teljesen automatikus járműirányítás elterjedésére még 20-25 évet várni kell. Ennek egyrészt gazdasági, technikai és nem kevésbé társadalmi és jogi okai vannak. Az automatizált fordításról is hasonló véleményem van. Szerintem a turisztikai, kereskedelmi, a vásárlásban eligazodást megkönnyítő fordító gépek, szoftverek elterjedése várható, de ezek a gépek csak „körülbelül” fordítanak, ami az eligazodáshoz, kiválasztáshoz elég, de a bonyolultabb, fontosabb szövegekhez már nem. Úgy gondolom, hogy az ipari tervezéshez-kivitelezéshez, valamint az üzleti élethez szükséges dokumentumok fordításához mindenképpen képzett, szakavatott humán fordítókra lesz még nagyon sokáig szükség. Úgy gondolom, hogy az igazi, minőségi fordítások kivitelezését – különösen egy olyan sokszínű, bonyolult nyelven, mint a magyar – a gépek még sokáig nem fogják tudni teljesíteni.

G. B.: Mitől lesz egy fordítás/fordító jó? Milyen módszerekkel garantálod a fordításaid minőségét?

E. Z.: Pontosság-precizitás-megbízhatóság-szakmaiság (PPMSZ). Azaz pontosan meg kell beszélni, mit, mikorra, hogyan, milyen formában. A megígért megbeszélt dolgokat mindenképpen tartani kell (határidők stb.). A fordításnak a lehető legjobb szakmaisággal a lehető legjobb minőségben kell elkészülnie. Ami a minőségbiztosítást illeti, előzetesen felkészülök, utánanézek az anyag hátterének, szükség esetén tanácsadó, mentor, lektor segítségét veszem igénybe.

G. B.: Három gyerek büszke apjaként, hogyan tudod összeegyeztetni a kormányzati munkát, a fordítást és a családi életet?

E. Z.: Az igazat megvallva a feleségem nagyon sokat segít ebben az ügyben. Nagyon-nagyon együttműködünk, mindent megbeszélünk, és közösen szervezzük az életünket. Ki mikor, melyik gyermeket viszi, ki hozza az iskolából, óvodából, hogyan lesznek a délutáni programok, ki vásárol, ki hozza el a ruhát a tisztítóból. Igyekszem minél több időt a családdal tölteni, de az az igazság, hogy ez nem könnyű. Hétköznap ugye fix a hivatali idő, és a késő délutáni, esti órákban kell megoldani a többi feladatot. A jelenleg még csak szórványosan jelentkező kisebb fordítási munkák leginkább csak hétvégére férnek bele, egy-két szabadnappal megtoldva, ezekben az időkben a család egy kicsit háttérbe szorul, amit utána a következő hétvégék aktív programjával igyekszünk pótolni. Viszont azt tapasztalom, hogy a fordítások során szerzett tapasztalatok (önvezető járművekkel kapcsolatos szakanyagokat fordítottam) hasznosulnak, beépülhetnek a közlekedésfejlesztési munkába is.

G. B.: Amikor éppen nem dolgozol, mivel töltöd szívesen az időt?

E. Z.: Szinte minden „megmaradt idő” a családé. Mégis igazán két szenvedélyem van: imádok a szabadban együttlenni, biciklizni, kirándulni, kerti sütögetni, pikniket tartani. A másik pedig a gazdasági, pénzelős, táblás társasjátékok. Nekem mindegy, hogy Gazdálkodj okosan!, Monopoly, Hotel, Tőzsde, bármi, csak, dobj-lépj-fizess, ezt órákig tudom játszani, szerencsére a gyerekeim is partnerek ebben.

Az interjút készítette: Gaál Berci

A szöveget gondozta: Beták Patrícia