Bemutatkozó interjú Studringer Vivien üzleti fordító Szoft-taggal

„Jól tudom allokálni az időm”

2017. szeptember 4.

interjú studringer.jpg

 

Kalmár Dávid: Kezdjük az alapoknál, milyen végzettséged van, mióta fordítasz?

Studringer Vivien: Idén végeztem a BME-n szakfordító és tolmácsként angol-magyar nyelvpárban, illetve közgazdaságtanból van diplomám. A fordító szakot esti képzésen végeztem, abban az volt a jó, hogy mindenki úgy ment oda, hogy valamihez már ért, és van szakterülete. Volt is olyan óránk, ahol minden héten valaki a saját szakterületéről hozott anyagot és mesélt, úgyhogy egy kicsit mindenbe bele lehetett látni. Volt például, aki a hídépítésről beszélt, amiről valószínűleg soha nem hallottam volna amúgy. A diplomamunkámat egy, az olimpiai gazdasági hatásairól szóló szöveg fordításából írtam, az is nagyon érdekes volt, sok újat tudtam meg a különböző olimpiák gazdasági hatásairól.

Jelenleg 4 éve dolgozom a Vodafone-nál contract managerként, ahol az angolt folyamatosan használom. Egy hónapja kiváltottam a vállalkozóimat, jelenleg mellékállásban dolgozom fordítóként.

K.D.: Azelőtt milyen munkáid voltak?

S.V.: Pápán éltem, ott dolgoztam az amerikai légierőnek másfél évet. De az nem tipikus tolmácsolás volt, nem az, hogy beülsz a fülkébe, hanem kísérés – dolgoztam például tárgyaláson is, de mindig ugyanazt a felet képviseltem, úgyhogy közben bennfentes is voltam. Nagyon sok mindent csináltam, és nagyon élveztem. Mentem velük mindenhova, a katonaság egy érdekes világ, és a jövőben is inkább tolmácsolnék, persze a fordítást is szeretem, de a tolmácsolás közelebb áll hozzám. Azt látom én is, hogy nem olyan egyszerű új megbízókat szerezni.

K.D.: Mi volt a legizgalmasabb munkád?

S.V.: Egyszer voltam, amikor Obama második embere jött a katonaságból, olyan volt, mint a filmekben, jöttek az ügynökök, mindenkinek a füle bedrótozva, egy héttel előre felmérték a terepet. Az egész készülődés, nagyon érdekes volt.

K.D.: És a katonaság világa nem volt ijesztő?

S.V.: Meg lehet szokni, én nagyon élveztem. Voltam rendőrségen is tolmácsolni, az durva volt, főleg, hogy mennyire másképp látják a dolgokat. Egy amerikait kísértem a magyar rendőrségre, és amikor ujjlenyomatot vettek, és hozták a fekete cuccot, az amerikaiak meg néztek, hogy „What is this?”. Kérdezték, hogy miért nem elektronikusan megy ez, de mondtam, hogy itt nem ez van. Szóval érdekes volt – erről nem beszélhetek túl sokat, de volt egy balhé, ahol az amerikaiakat kísértem. Jöttek nyomozók, én ugye csak közvetítek, de mégis izgalmas, hogy mi sül ki belőle. Az tök jó volt, illetve repültem is C-17-essel, egyszer lehetett menni a Balaton körül, az nagy élmény volt. Ott volt az irodám a reptéren, minden nap láttam felszállni a gépeket. Rendezvényeket is szerveztem, azt a részét imádtam, például a légierő zenekarának a fellépését, akik koncertet adtak nem csak a katonáknak, a városnak is. Akkor is én tolmácsoltam, amikor az ezredes felment a színpadra bemutatni a zenekart. Jó buli volt nagyon.

K.D.: Milyen szakterületeken szeretsz dolgozni?

S.V.: Közgazdász vagyok, úgyhogy „üzleti”, de ez nagyon tág témakör, lehet alatta érteni menedzsmentet, pénzügyet, satöbbi. Mivel a Vodafone-nál dolgozom, a telekommunikációs nyelvet ismerem, illetve szerződéseket tárgyalok, bár nem vagyok jogász, de ezt csinálom lassan három éve, úgyhogy a szerződések jogi részét már megtanultam. Meg a katonaság is megmaradt, de az nagyon széles körű téma, Army, Air Force, Navy, mindenhol más a struktúra, én az Air Force-ot ismerem. Illetve nagyon más a magyar felépítés is, mint az amerikai, akár a rendfokozatok sorrendje is más például.

K.D.: Milyen eszközökkel fordítasz?

S.V.: Még az egyetem alatt megvettem a MemoQ-ot és a Trados-t is, úgyhogy ezt a kettőt használom bármikor. Az egyetemen is tanultuk őket használni, de amúgy nem gondolom, hogy akkora ördöngösség lenne a használatuk.

K.D.: Mik a hobbijaid?

S.V.: 6 éves korom óta táncolok mindenfélét, azt nagyon szeretem, és igazából ennyire van időm. Most júniusban végeztem a suliban, heti háromszor, estin, hétvégén meg tanultam, vagy elmentem edzeni. Most meg költözésben vagyok. Örülök, ha heti háromszor el tudok menni edzeni munka után.

K.D.: És hogy gonoszat kérdezzek, mikor fordítanál?

S.V.: Jól tudom allokálni az időm. Egyelőre hétvégente, meg hétköznap esténként tudok fordítani, illetve a munkaidőm is rugalmas.

K.D.: Az elérhetőséget meg tudod oldani munkaidőben?

S.V.: Igen, simán. Nálunk nincs ilyen, hogy nem nézhetnék napközben e-mailt.

K.D.: A Szofthoz miért csatlakoztál?

S.V.: Nyáron elmentem a Szoft karrierstart eseményére, nem is nagyon tudtam, hogy mi az, de érdekeltek az előadások, meg reméltem, hogy megismerek új embereket és tanulok, nagyon érdekes témák voltak. Ott meséltek a szervezetről, érdekelt, és azt gondoltam, hogy mivel pályakezdő vagyok, ez jó indulási lehetőség, hogy megismerjek embereket, fordítóirodákat, és esetleg munkákhoz is jussak a szofton keresztül.

K.D.: Köszönöm az interjút!

S.V.: Én is köszönöm.

 

Az interjút készítette: Kalmár Dávid

A szöveget gondozta: Beták Patrícia