Bemutatkozó interjú Katona Ádám gazdasági szakfordító SZOFT-taggal

A Dunától a szótárakig

2017.09.04.

 

interjú katona.jpg

 

Hajós Sándor: Mi érdekel téged a nyelvek világában?

Katona Ádám: Mindig is más érdekelt. Az általános iskolától az egyetem végéig leginkább a sikeres nyelvvizsgák, hiszen az ilyesmi nagy szó volt nálunk otthon, és sokszor olyan menő dolgokat ért, mint például az alumíniumvázas kerékpár vagy egy új számítógépes játék.

Magával a nyelvtudás örömével először az első munkahelyemen találkoztam, ahol reggeltől estig dunai hajósokkal, megbízókkal, vámosokkal stb. dolgoztam együtt a fizikai és virtuális térben. Egyszerre volt furcsa és kellemes érzés kikerülni egy nemzetközi, határok nélküli üzleti térbe, ahol a nyelvtudás éppannyira fontos, mint a szaktudás.

Idővel a nyelvtudásom piaci értéke túl is nőtte a szaktudásomét, így tehát magától értetődővé vált, hogy inkább nyelvileg és ne szakmailag-üzletileg közvetítsek logisztikai szakemberek között. Erre talán az is rásegített, hogy több esélyt láttam a jól végzett munka örömére, ha csak fordítanom kellett a cég és a biztosító között, hogy az őszi ködben a hajós kollégák véletlenül nekimentek és fél méterrel arrébb tolták az újvidéki vasúti Duna-hidat – és nem nekem kellett a biztosítási ügyintézéstől kezdve a rakománymentésen át, egészen a járműjavításig mindent elintéznem.

Az angol és a német most már főként a nyelvtudással hozzáférhető információtömeg miatt érdekel – méghozzá az összes nekem érdekes témában. Kezdve az olyan hétköznapi dolgoktól, mint a barkácsolás, főzés, kertészkedés, egészen az olyasmikig, mint a nemzetközi politika, történelem, irodalom.

A többi nyelvben – amelyekbe már 30 felett vágtam bele – pedig az ételek, de komolyan. Az angol és a német után elhatároztam, hogy most már olyan nemzet nyelvét tanulom csak meg, amelynek a konyháját is szeretem. Ezért tanulok most franciául, és ha elértem a kitűzött célomat, akkor szeretnék olaszból és kínaiból is eljutni legalább alapfokig – meglátjuk majd, hogyan sikerül.

H.S.: Mi az, amit a fordításban igazán az egyéniségednek megfelel, megfelelő?

K.Á.: Az elemzés és alkotás együttes lehetősége, öröme – fura, de tényleg. Több éve fordítok már, de a fordítandó szöveg mondatainak és szövegösszefüggéseinek feltárása – néha mintha detektív lennék –, majd a célnyelvi szintetizálása közben még mindig elvesztem az időérzékemet, és még mindig tiszta örömmel tölt el, ha sikerül találóan megoldanom egy nehéz problémát – főleg akkor, ha tudom, hogy a jövőben nagy valószínűséggel újra találkozom majd vele.

H.S.: Milyen módszereket használsz a különböző témákban a felkészüléshez?

K.Á.: Ha az is felkészülésnek számít, amikor a szakmai kihívásokat a jövőre nézve az ismeretek és erőforrások tudatos bővítésével kezeljük, akkor én ezeket szakmai ismereteim folyamatos szinten tartásával és új szakismeretek elsajátításával kezelem. Rendszeresen járok szakmai konferenciákra (a fordításban ilyen volt a BP17, a logisztikában a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság éves kongresszusa), idén szeptemberben kezdem el az ELTE-ÁJK jogi szakokleveles közgazdász képzését, hogy a gazdasági-üzleti terület mellett a jogi fordítás területén is legyen kompetenciám. Ezenfelül a lehető legtöbb eszközzel próbálom javítani fordítási minőségemet és hatékonyságomat. Ilyen eszköz például a MemoQ és a Trados, mint fordítástámogató számítógépes eszközök, de ilyenek a különféle szótárprogramok, jegyzetelőprogramok, gépeléstanító programok, stb.

H.S.: Mit javasolnál a kezdő fordítóknak/tolmácsoknak, hogy könnyebben tudjanak a szakmánkban eligazodni és ne legyen a kezdéskor kudarcélményük?

K.Á.: Pályakezdőként először is szerintem nincs olyan, hogy kudarc, hanem csak tapasztalat van. A pályakezdőknek a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb tapasztalatot kell szerezniük – nem csak a szűken vett szakmában, hanem az értékesítésben, ügyfélkommunikációban is. A szaktudás ugyanis nem ér semmit, ha a világon senki sem tudja, hogy meg lehet venni. Elsőként tehát tudatni kell a világgal, hogy van eladó tudásunk, szolgáltatásunk – ennek pedig rengeteg módja van: konferenciák, online közösségek és piacterek stb. És ha kifogytunk a lehetőségekből, akkor is ott van a Google összes találata a „fordítót keresünk” címszóra. Ez a proaktivitás elengedhetetlen, de megrendelést még nem garantál – ahhoz hitelesség is kell. Ezt eleinte fellépésünkkel előlegezhetjük meg (névjegykártya, igényes CV, ajánlat, e-mail aláírás stb.), később kiszámítható és javuló minőséggel (határidőre teljesítés, elérhetőség, visszajelzések megszívlelése stb.) biztosíthatjuk.

Végül pedig megéri segíteni egymás érvényesülését is. Ha például az egyik évfolyamtársam jobban ért egy adott szakterülethez, akkor bátran ajánlani is kell magam helyett! Nem vesz el tőlem munkát, sőt! Pont az én specializációmat segíti azzal, hogy egyrészt helyettem ügyesebben oldja meg az adott feladatot és ezzel engem is hitelesebbé tesz, másrészt engem ajánl majd viszonzásképpen, ha hozzám hasonló helyzetbe kerül.

H.S.: Ádám, megtiszteltetés volt veled a beszélgetés!

 

Az interjút készítette: Hajós Sándor

A szöveget gondozta: Beták Patrícia